2010. március 3., szerda

A kompetencia és a tanári tevékenyégben érvényesülő tendenciák

A dolgozat második része




Mindenekelőtt meg kell határozni magának a kompetenciának a fogalmát, és tisztázni, mit ért alatta a szakirodalom.

Az Idegenszavak és kifejezések kéziszótára szerint a kompetencia 1. illetékesség, jogosultság 2. szakértelem 3. (nyelvt.) az anyanyelvi rendszer, a grammatikai szabályok és annak ösztönös ismerete.
A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a kompetencia nem más, mint illetékesség, hatáskör.

Guy Le Boterf, független francia szakértő a kompetenciákról szólva azt emeli ki, hogy a kompetenciát kombináló tudásként kell kezelni, valamint hogy az egyént kell a kompetencia középpontjába helyezni.
Az egyén maga alkotja meg saját kompetenciáit - írja. Az individuum a saját kompetenciái megteremtőjeként kezelendő.
Ez egy nagyon fontos megállapítás, hiszen ennek értelmében megfogalmazhatjuk azt, hogy minden egyén kompetenciája is egyedi, és mint olyan, nem állandó, az élethelyzetek változásával párhuzamosan a kompetencia is változik, fejlődésre képes.

A kompetencia szó nem szinonimája a képességnek, annál egy jóval komplexebb, átfogóbb gyűjtőfogalom. Magában foglalja az ismeret mobilizálását, a kognitív és praktikus képességeket, szociális és magatartási komponenseket és attitűdöket, emóciókat, értékeket.

A társadalomtudományokban, az oktatásban ,,divatos” szó manapság a kompetencia, amiket további jelzőkkel illetünk a szakágazatnak megfelelően, pl. alapkompetencia, kulcskompetencia, médiakompetencia stb.

A kulcskompetenciákra irányuló ilyen nagy érdeklődésnek két ösztönzője is van. Az egyik az a jól megalapozott feltételezés, hogy az iskolában és a szakma által megkövetelt kompetenciák megtanulhatók, és speciális módon használhatók fel;
a másik pedig annak a felismerése, hogy az ember életében a legtöbb tevékenységre a legkülönbözőbb szociális és szakmai összefüggésekben kerül sor. Innen, persze, egyenes út vezet az ún. kontextus-független kulcs-kompetenciák kutatásához is. De hát mitől is annyira figyelem-felkeltő ez a fogalom? A rá vonatkozó meghatározás ugyanis általában olyan multifunkcionális és transz-diszciplináris kompetenciákra utal, amik fontos célok eléréséhez segítenek hozzá, különféle feladatokra készítenek fel bennünket.

A kulcskompetenciák legfőbb jellemzői:
- vannak magas szintű és  alacsony szintű kulcskompetenciák
- tudni kell ezeket a kompetenciákat a megfelelő keretek között értelmezni. A mindennapi életben sikerre vezető kompetenciák nem szükségszerűen triviális kompetenciák, normák között kell ezeket értelmezni
- a kulcskompetenciák mindig egy összetett tudást jelenítenek meg, amit specifikus szakértelemre, alapkészségekre lehet ráépíteni
- gyakran a kognitív képességek és stílusok, valamint az érzelmek minőségi jellemzői is a kulcskompetenciák alkotóelemei közé kerülnek. E téren viszont óriásiak az egyéni különbségek, tanulással irányuk nem mindig jól irányítható módon változtatható
- nem helyes a szocializációt és az oktatást összekapcsolni a kulcs-kompetencia fogalommal, hiszen ebből az következhet,  hogy a jövőben nem is kell annyit tanulni, elég lesz csupán néhány kulcskompetenciát birtokba venni.
- általában elmondható, hogy a kulcskompetenciák nem tudják megfelelően ellentételezni
különféle tartalom-specifikus kompetenciák hiányát
- az általános kompetenciáknak virtuálisan nincsen gyakorlati haszna. Inkább a tapasztalatokba ágyazódott specifikus ismeretek szükségesek a gyakorlati problémák megoldásához
- sok kulcskompetenciával kapcsolatban merül fel az a kérdés, vajon elsajátíthatók-e oktató-programokkal, illetve, ha igen, hogyan. Vannak olyan speciális képzési programok, amik erre alkalmasak, ezek konstrukcióján és hatékonyságán azonban a tudomány sokat vitatkozik.

Fentiekből következik, hogy a kompetenciákat tanulással lehet fejleszteni, ezeket azonban nem általánosságban, hanem a konkrét igényeknek megfelelően kell megtenni.

A kompetenciák azok az alapvető személyes tulajdonságok, amelyek birtokában az adott munkakörben egy munkavállaló kiváló teljesítményt nyújt. Azok a képessé­gek, készségek, adottságok, tudás és viselkedéses megnyilvánulások, amelyek a kiváló teljesítmény alapjául szolgálnak.

A kompetenciák különféle területeken értelmezhetők és értékelhetők:
• Szakmai kompetencia: itt az adott funkcionális szakterülethez való hozzáértést, jártasságot, gyakorlatot értjük.
• Menedzsment/Együttműködési kompetencia: ez alatt elsősorban a rendszerszem­léletet értjük, hogy az adott személy képes-e átlátni az egészet, képes-e felismerni az összefüggéseket (döntési képesség, együttműködési, mi­nőség- és projekt-kompetencia)
• Controlling kompetencia: ez alatt az adott munkavégzés módszereiben való jártas­ságot, a hatékonyságot és az elvégzett munka eredményességének, minőségének elemzését és az azokból levont következtetések visszacsatolását értjük.
• Kommunikációs kompetencia: itt arra kell törekedni, hogy kommunikációnk minden érintett fél számára értelmes, érthető és érdekes legyen. Értelmes a kommunikáció, ha tudjuk annak célját és a tartalommal is tisztában vagyunk. Érthető a kommuni­káció, ha olyan nyelven beszélünk, amit a partner megért és itt nem csak az idegen nyelvre kell gondolni, hanem az idegen szavak felesleges használatára, az elkerül­hető szakzsargonra is. Értelmes a kommunikáció, ha közben figyelemmel vagyunk mások érdeklődésére is. Természetesen a kommunikációs kompetenciához tartozik - bizonyos munkaköri feladatok esetében - az idegen nyelv ismerete is.
• Informatikai kompetencia: itt elsősorban az informatikához kapcsolódó hardverekhez és szoftverekhez való alapvető (az adott munkavégzéshez elvárható) hozzáértésre, az új és új ismeretek felkutatására és megismerésére, azok mielőbbi alkalmazására kell gondolni.
• Személyes kompetencia: az adott személyre jellemző veleszületett adottságokat, megszerzett képességeket, az adott személy stílusát, egyéniségét értjük, mely alkalmassá tesz a hatékony és a gazdaságos munkavégzésre.

A kulcsképességek több, egymással kapcsolatban lévő területhez sorolhatók:
• Általános szellemi képességek: logikus gondolkodás, elvont gondolkodás, kom­binációs készség, elemző készség, ítélőképesség, tanulási potenciál
• Kreatív képességek: képzelőerő, tervezési képesség, improvizálás képessége.
• Kommunikációs képességek: figyelem-összpontosító képesség, világos kifejező-készség, szóbeli kommunikációs képesség, metakommunikációs készség, érvelési képesség, mások megértésének képessége, idegen nyelv ismerete.
• Munkavégzési, technikai képességek: munkaszervezés, rendszerszemlélet, módszeres munkavégzés, kezdeményező készség, gyakorlatias feladatértelmezés.
• Akció-képességek: állóképesség, célirányosság, pontosság, teljesítőképesség, megbízhatóság.

Nincsenek megjegyzések: