2010. március 16., kedd

Mi a baj az óvodával?

Néhány ok, ami miatt jobb lehet otthon:

- az óvodák túlzsúfoltak, szinte mindenhol a 100%-os létszám felett működnek
- ugyanakkor az óvónők létszáma nincs hozzáigazítva a túlzott gyereklétszámhoz
- vegyes csoportokban a kicsiknek túl gyorsan kell adaptálódniuk a csoportba
- kevés helyen engedik meg azt, hogy a gyerek a szülővel együtt szokjon be
- az étkezés a táplálék szempontjából nem differenciált, sokszor még az ételallergiára sincsenek kellően felkészülve
- azt, hogy egy gyerek rendesen eszik-e, mit kedvel, mit nem, természetszerűleg nem képesek figyelembe venni általában; szélsőséges esetben a gyereket erővel (hatalmi szóval) is kényszerítik az étel elfogyasztására; ugyanakkor az étel minőségéről a szülő nem tud meggyőződni, az étlap alapján nem lehet kellőképpen tájékozódni
- a kortársaktól sok olyan tanulhat a gyerek, ami a család számára nem kívánatos (csúnya szavak, obszcén viselkedés, verekedés)
- a mondókák, mesék, dalok otthon is megtanulhatók egyéni ütemben, jóval nagyobb számban, széleskörű repertoárból választva (nem 30 éves mondókáskönyvekből); később az iskolaelőkészítést szolgáló feladatok is elvégezhetők otthon nem feladatlapokból, hanem életszerű körülmények között
- nem kell tartani az óvónők, dadus szimpátiájának esetleges hiányától
- biztosan nem válik peremhelyzetűvé a gyerek a csoportban (nem fog kirekesztődni, ha az ő habitusa csendes, magába zárkózó, nehezen barátkozó), nem kell alárendelt szerepet felvenni a nagyhangú, vezető típusú társaival szemben
- az alvás, étkezés időpontja jóval kevéssé kardinális kérdés otthon, mint az óvodában; nem kell időre feküdni és kelni, a gyerek alvásigényétől függetlenül
- nem fogja úgy érezni a gyerek, hogy amíg ő nincs otthon, addig kimarad valamiből
- és a legfontosabb: senki sem képes annyi törődést és szeretetet adni a gyereknek, mint a saját szülei

Nincsenek megjegyzések: