2010. december 16., csütörtök

És ehhez mit szóltok?

  • 60 órás társadalmi tevékenység - Új elem, hogy az érettségi vizsga megkezdésének feltétele lesz a tanuló által önként választott, 60 órás társadalmi tevékenység. Ezt az érettségire jelentkezés időpontjáig kell elvégezni és ennek be kell kerülnie a középiskolai bizonyítványba is. Az elképzelések szerint a diákok például nyugdíjasotthonokban, szociális intézményekben vagy fogyatékos gyermekek érdekében végezhetnek társadalmi munkát. A később, levelezőn érettségizőknek 26 év fölött már nem kell ilyen társadalmi tevékenységet igazolniuk.
Ezt a pontot én jónak tartom. A mai fiatalok (micsoda ósdi szófordulat :) )többsége egyáltalán nem tudja, mi az a munka. Nem segítenek otthon, pláne nem társadalmi munkában. A 60 óra 4 évre elosztva szerintem igazán csekélység.
Az egyetlen aggályom a kötelezőség miatt van. Ha nem lenne az, ellenben plusz pontot jelentene felvételikor, máris jobban elfogadná a társadalom többsége -mert most szerte a neten nagy ellenállást vált ki ez a pont.
A munka pedig senkinek sem árt meg.

  • Érettségi hat tantárgyból: A javaslat szerint nem öt, hanem hat tantárgyból kellene érettségizni, ami jelentősen növeli a diákok terheit. Az eddigi kötelező magyar, történelem, matematika, idegen nyelv és egy kötelezően választandó tantárgy mellett egy természettudományos tantárgyból (biológia, fizika, kémia, vagy a humán tagozatokon választható természettudomány tantárgy) kellene vizsgát tenni. A módosítást a természettudományos képzés színvonalának és presztizsének esése indokolja: ha érettségizni kell belőle, a diákok komolyabban veszik. A koncepció azt nem vállalta be, hogy valamelyik korábbi tantárgyat kivegye az érettségi tárgyak közül.
Hogy megterhelő-e 6 tárgyból érettségizni, nem tudom. Főiskolán, egyetemen ennél jóval több vizsga van egy félévben. Én inkább azzal nem értek egyet, hogy humán szakon természettudományokból is érettségizni kelljen. Ez amolyan erőszaktevés az ember kompetenciáin, szerintem.

Közoktatási törvénytervezet -2010. dec. 3.

A TÖRVÉNY ÚJ VONÁSAI

A törvény
- kiindulópontja, hogy a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat
- egyértelművé teszi a közoktatás szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok
egyensúlyának megteremtésével
- kinyilvánítja, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének
meghallgatásával
- elismeri az intézmények szakmai önállóságát, ugyanakkor nagyobb állami szerepvállalást tart
szükségesnek
- új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi
alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével)
- csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai ingyenes
tankönyvellátásra
- az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyság
jegyében új elemeket sorakoztat fel
- bevezeti a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését
- a Pedagógus életpálya-törvénnyel együtt megfogalmazza az értelmiségi pedagógusszerepet, és
kiszámíthatóvá teszi a pedagógus életpályát
- új finanszírozási rendszer elveit fekteti le, és kialakítja az eljárás rendjét
- megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő
követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni
- szerves része a tehetséggondozás és a Nemzeti Tehetségprogram
- a leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet épít a közoktatás rendszerébe
- célja, hogy a közoktatást befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék felsőfokú tanulmányok
sikeres folytatására
- célja, hogy a korábbinál nagyobb költségvetési ráfordítással, és az új szabályozásnak
köszönhetően jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a
tudás.

ALAPELVEK
A magyar közoktatás törvényi szabályozásának alapját alkotmányos alapértékeink, a Nemzeti
Együttműködés Programja, az európai és a magyar közoktatás haladó hagyományai képezik.
• A közoktatás közszolgálat, melynek általánosan érvényes kereteit és tartalmi garanciáit az állam
biztosítja a közoktatásra jogosult, illetve arra kötelezett állampolgárok számára.
• A közoktatás a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja.
• A közoktatásban a gyermekek szülei, illetve gondviselői a nevelés és oktatás feladatát
megosztják a közoktatási intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a
bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
• A közoktatás középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek
kötelességei és jogai egységet alkotnak.
• A közoktatás egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az
igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, a szektorsemlegesség, továbbá
minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A közoktatási rendszer fenntartása az állam
közszolgálati kötelessége.
• A közoktatás finanszírozása a közfeladatok ellátását szolgálja.
• Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben
részt venni.
• A gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 17 éves korig tart.
• Az általános iskolát követően, illetve – nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés
választása esetén 5. vagy 7. évfolyamtól kezdődően – minden gyermek képességeinek,
törekvéseinek és tudásának megfelelően, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint
folytathatja tanulmányait.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók speciális igényeik figyelembe vétele,
integrációjuk elősegítése a nevelési-oktatási rendszer prioritásai közé tartozik, amelynek keretei
között az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült
funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat.
• Az iskolarendszer átjárható, azaz a fogadó intézmény követelményei szerint más iskolába vagy
iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.
• Az alapfokú, az iskolarendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás, a
felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A közoktatás bármely szintje
felnőttoktatásként is folyhat.
• Ingyenes a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott
óvodák, iskolák – valamint a helyi önkormányzati kötelező feladatellátásban (közoktatási
megállapodással) részt vevő bármely iskola – látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az
érettségi vizsga letételéig. Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá
a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele.
• A tankönyvek az általános iskolában ingyenesek, az iskola tulajdonát képezik.1
• A közoktatás rendszerének alapelemei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények.
Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami
ellenőrzés biztosítja.
• A szülőknek jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek.
• A tanítás nyelve magyar, nemzetiségi iskolákban részben vagy egészben a nemzeti-etnikai
kisebbség anyanyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban – külön jogszabály szerint – részben a
célnyelv.