2010. december 16., csütörtök

Közoktatási törvénytervezet -2010. dec. 3.

A TÖRVÉNY ÚJ VONÁSAI

A törvény
- kiindulópontja, hogy a közoktatás nem szolgáltatás, hanem közszolgálat
- egyértelművé teszi a közoktatás szereplőinek helyzetét a hatáskörök, a kötelességek és a jogok
egyensúlyának megteremtésével
- kinyilvánítja, hogy a szakmai döntéseket szakemberek hozzák a szülők és a diákok véleményének
meghallgatásával
- elismeri az intézmények szakmai önállóságát, ugyanakkor nagyobb állami szerepvállalást tart
szükségesnek
- új tartalmi szabályozást vezet be (a Nemzeti alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi
alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével)
- csökkenti a tankönyvek számát, és fokozatos áttérést ír elő az általános iskolai ingyenes
tankönyvellátásra
- az érettségi vizsga rendszerében a színvonalemelés, az egyszerűbbé tétel és a költséghatékonyság
jegyében új elemeket sorakoztat fel
- bevezeti a pedagógusok munkájának külső szakmai ellenőrzését és értékelését
- a Pedagógus életpálya-törvénnyel együtt megfogalmazza az értelmiségi pedagógusszerepet, és
kiszámíthatóvá teszi a pedagógus életpályát
- új finanszírozási rendszer elveit fekteti le, és kialakítja az eljárás rendjét
- megteremti a differenciált és átjárható iskolarendszer kereteit, amelyben csak megfelelő
követelmények teljesítése esetén lehet továbbhaladni
- szerves része a tehetséggondozás és a Nemzeti Tehetségprogram
- a leszakadás megakadályozására több új strukturális elemet épít a közoktatás rendszerébe
- célja, hogy a közoktatást befejező fiatalok közel fele alkalmassá váljék felsőfokú tanulmányok
sikeres folytatására
- célja, hogy a korábbinál nagyobb költségvetési ráfordítással, és az új szabályozásnak
köszönhetően jelentős mértékben javuljon az iskolarendszer eredményessége, húzóerővé váljék a
tudás.

ALAPELVEK
A magyar közoktatás törvényi szabályozásának alapját alkotmányos alapértékeink, a Nemzeti
Együttműködés Programja, az európai és a magyar közoktatás haladó hagyományai képezik.
• A közoktatás közszolgálat, melynek általánosan érvényes kereteit és tartalmi garanciáit az állam
biztosítja a közoktatásra jogosult, illetve arra kötelezett állampolgárok számára.
• A közoktatás a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja.
• A közoktatásban a gyermekek szülei, illetve gondviselői a nevelés és oktatás feladatát
megosztják a közoktatási intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a
bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
• A közoktatás középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek
kötelességei és jogai egységet alkotnak.
• A közoktatás egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az
igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, a szektorsemlegesség, továbbá
minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A közoktatási rendszer fenntartása az állam
közszolgálati kötelessége.
• A közoktatás finanszírozása a közfeladatok ellátását szolgálja.
• Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben
részt venni.
• A gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 17 éves korig tart.
• Az általános iskolát követően, illetve – nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés
választása esetén 5. vagy 7. évfolyamtól kezdődően – minden gyermek képességeinek,
törekvéseinek és tudásának megfelelően, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint
folytathatja tanulmányait.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók speciális igényeik figyelembe vétele,
integrációjuk elősegítése a nevelési-oktatási rendszer prioritásai közé tartozik, amelynek keretei
között az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült
funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat.
• Az iskolarendszer átjárható, azaz a fogadó intézmény követelményei szerint más iskolába vagy
iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.
• Az alapfokú, az iskolarendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás, a
felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A közoktatás bármely szintje
felnőttoktatásként is folyhat.
• Ingyenes a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott
óvodák, iskolák – valamint a helyi önkormányzati kötelező feladatellátásban (közoktatási
megállapodással) részt vevő bármely iskola – látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az
érettségi vizsga letételéig. Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá
a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele.
• A tankönyvek az általános iskolában ingyenesek, az iskola tulajdonát képezik.1
• A közoktatás rendszerének alapelemei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények.
Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami
ellenőrzés biztosítja.
• A szülőknek jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek.
• A tanítás nyelve magyar, nemzetiségi iskolákban részben vagy egészben a nemzeti-etnikai
kisebbség anyanyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban – külön jogszabály szerint – részben a
célnyelv.

Nincsenek megjegyzések: