2011. szeptember 10., szombat

Az egész napos iskola

Hír: Egész napos, ingyenes iskoláról kezdeményez egyeztetést az MDF. A reggeltől kora estig tartó oktatást – amelynek egyes elemeit a Fidesz és az SZDSZ is támogatja – több európai országban alkalmazzák: Svájcban már így működnek az intézmények, Németország több száz iskolája pedig nemrég tért át az egész napos tanrendre.

Nézzünk mögé.
Kinek jó az egész napos iskola?
A kormányzati szándék szerint a hátrányos helyzetű gyereknek lesz ez igazán jó. Az ilyen gyerekek az iskolában kapnak enni, felügyelnek rájuk, zavartalanul tanulhatnak.

Tehát tkp. egyfajta szociális intézkedés ez, ha innen nézzük.

Hogyan fog megvalósulni?
Erről nem sokat tudhatunk. Ideális esetben a reál a és humán tárgyak, a testnevelés, a művészeti tárgyak optimális arányban keverednek némi önálló munkával, játékkal, szabadfoglalkozással. Ezzel a felállással a legtöbb szülő és pedagógus elégedett lehet.

(...) lényegében ma is működik napközi, tanulószoba vagy iskolaotthon néven. „Az alap valóban ugyanaz, hiszen mindkét rendszer lényege, hogy délután négyig-fél ötig a diákok iskolai foglalkozásokon, programokon vesznek részt. Az viszont nem mindegy, hogy milyeneken. Terveink szerint az egész napos iskolákban délután fejlesztő foglalkozásokat, ingyenes zenei, sport és egyéb szakköröket tartanának a tanárok a tanulóknak, és alkalomadtán akár egy-két tanóra is átkerülhetne délutánra” – mondta el az [origo]-nak Pusztai Erzsébet, az MDF népjóléti kabinetének vezetője, aki úgy véli, ezzel a módszerrel csökkenthetnék a diákok közötti szociokulturális és teljesítménybeli különbségeket. „Az egész napos oktatásnak fontos szocializációs szerepe van, ugyanakkor a dolgozó szülők számára is biztonságot jelent, ha tudják, délután hol van a gyerek” – teszi hozzá.


Ez nem úgy hangzik, mintha sokban különbözne a napközitől. Ez mindössze úgy hangzik, hogy kötelező lesz a napközi.
Pusztai Erzsébet több mondata is kétségeket ébreszt bennem. Kezdve azzal, hogy délután 4-fél 5ig. Ez egy teljes munkaidő, ami véleményem szerint egy alsós gyereknek még nagyon megterhelő. 
A délutáni fejlesztő foglalkozás persze jó hívószó, biztosan sokan örülnek neki, de gondoljunk bele, milyen fejlesztés folyhat nagy tömegben? Milyen zene, sport kerül délutánra? Ami most a rendes ének és torna óra keretein belül zajlik? Ha nem, akkor miben különbözik attól, hogy én délután zeneiskolába, sportkörbe engedem a gyerekemet? Ja igen, hogy ingyenes. Számomra épp ez a kitétel garantálja a minőség hiányát. Mert ha az a tanító néni tartja, aki az ének órát is -mert ne legyenek illúzióink, hogy külön képzett zenetanárt vesznek majd fel-, akkor köszönöm, inkább nem kérek zenei fejlesztést. Maradnék a zeneiskolai szolfézsnál és hangszeres képzésnél.
A sport ugyanez: ha csapatjátékokat játszanak, örvendek. Ha úszni mennek, az is jó. De ha a testnevelés órákon szokásos ,,fussatok 20 kört az iskola körül" a sporttevékenység, akkor ezt is hanyagolhatjuk.

Egyáltalán: mi a helyzet bármiféle iskolán kívüli elfoglaltsággal? Engedély kell ahhoz, hogy néptáncra, színjátszókörbe, sakkversenyre menjen a gyerek? Tényleg ennyire oda kell láncolnunk kötelezően az iskolapadba? Kötelező nekem, szülőként elfogadnom, hogy nem tartanak kompetensnek a saját gyerekem nevelésében? Hogy úgy gondolják, az iskolai szocializáció fontosabb, mint a családi?

Tessék kinyitni egy nevelésszociológiai tankönyvet. Ha lehet, a rendszerváltás utáni időkből. Fehéren-feketén le van írva, hogy az iskolában nem egyenlítődnek ki az eltérő szociokulturális háttérből eredő különbségek. Nem az iskola az, ahol a gazdag-szegény, a buta-intelligens,a  tehetséges-tehetségtelen, a szőke-barna attól lesz egyforma (egyenlő), mert naponta jó sokáig össze vannak zárva. 

Igazán üdvözlöm, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket megpróbálják az iskola védőszárnyai alatt tartani, meleget, ételt, tudást biztosítani nekik napi 8-8,5 órán át. Egyetlen bajom a kötelező szóval van. De azzal aztán mindenek felett.

1 megjegyzés:

Andi írta...

Azért ez elég ijesztően hangzik :(