2011. szeptember 3., szombat

Magántanulói státusz, jogszabályi háttér

Mivel legtöbben ezzel kapcsolatban találtok rá a blogomra, ezért bemásolom a Független Pedagógiai Intézet honlapjáról azt az összefoglalót, ami igazán bőven tartalmazza a jogszabályi hátteret.




A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE MAGÁNTANULÓI STÁTUSZBAN

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  

7. § (1) A tankötelezettség - a szülő választása alapján - iskolába járással vagy magántanulóként teljesíthető.
(2) Ha az iskola igazgatója vagy a gyámhatóság, illetve a gyermekjóléti szolgálat megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét. A jegyző dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét.

11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy
n) magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését;

52. § (13) Az e törvény 120. §-ának (1) bekezdése alapján, vagy súlyos betegsége miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként a kötelező és a nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül - átlag - heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

66. § (1) A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt a 42. § (1)-(2) bekezdésében és a 46-47. §-ban meghatározottak alapján. Általános iskolában felvételi vizsga nem szervezhető.

69. § (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt.
(2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi.
(3) A magántanulót az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni.
(4) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon, ad számot tudásáról.
(5) Szünetel a tanulói jogviszonya annak, akinek engedélyezték, hogy tanulmányait megszakítsa, illetőleg, akit fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltottak. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a tanulói jogviszony szünetelése alatt is gyakorolhatja.

120. § (1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján
- tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve
- a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének,
az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia.
1. sz. mellélet. Második rész A KÖLTSÉGVETÉSI HOZZÁJÁRULÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI. A normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető gyermek-, tanulói létszám megállapítása
1. A normatív hozzájárulás meghatározásakor
b) a nappali rendszerű iskolai oktatásban azt a tanulót lehet egy tanulóként figyelembe venni, aki az iskolával tanulói jogviszonyban áll; azoknak a tanulóknak a létszámát, akik saját döntésük alapján magántanulók, vagy saját döntésük alapján vendégtanulók - kivéve, ha e törvény alapján közösen szervezik meg több iskola részére a nyelvi előkészítő osztályt - a normatív állami hozzájárulás meghatározásakor nem lehet figyelembe venni;

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

16. § (6) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Ha gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda, iskola értesítése alapján, az átvevő óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az óvoda törli az óvodások nyilvántartásából azt a gyermeket, akinek ellátása a jogszabályok szerint megszűnt. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt.

21. §  (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
….
 (5) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

23. § (1) Ha a tanuló - szülőjének a közoktatási törvény 7. §-a (2) bekezdésében szabályozott választása alapján - tankötelezettségének magántanulóként tesz eleget, az erről való bejelentést követő három napon belül az iskola igazgatója beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. A gyermekjóléti szolgálat tizenöt napon belül köteles megküldeni véleményét.
a) a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló esetén a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadó;
b) sajátos nevelési igényű tanuló esetén a fővárosi, megyei utazó szakember hálózat költségvetése terhére kell gondoskodni.

4. sz. melléklet II. Az iskolák által alkalmazott záradékok
6.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.


N., TI.

2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről

3. sz, melléklet A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai
16.2.1. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) nevelés, oktatás az óvodában és az iskolában
A hozzájárulás igénylési feltételei:
a) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló
55. § (3) Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki
a) betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi,

235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet
a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
2. számú melléklet a 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelethez A „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszer
IV. számú adatlap

„GYSZ-3” Család - környezet
Környezettanulmány II.
Intézményes gondozás, oktatás, nevelés


Magántanuló-e?
Igen - mióta, miért, a gyermek érdekében áll-e?


Nem

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
12/E . § (8) Az (1)-(7) bekezdés alkalmazásában tanulói jogviszonyon érteni kell a magántanulói, a vendégtanulói jogviszonyt, a kollégiumi tagsági jogviszonyt, továbbá a fejlesztő felkészítésben, fejlesztő iskolai oktatásban való részvételt is.

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet
a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

14. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell
e) annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,
f) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,

23. § (1) A nevelési tanácsadó szakvéleményének tartalmaznia kell:
d) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, illetve javaslatot a nevelési-oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, felzárkóztatásra vagy fejlesztő foglalkoztatásra




15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

51. § (3) A tankötelezettségét - szakorvosi javaslat, vagy az illetékes tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján - magántanulóként teljesítő, továbbá a súlyos fogyatékossága miatt képzési kötelezettséget teljesítő, tanköteles korú gyermek számára a szülő kérésének megfelelő időszakra házi gyermekfelügyeletet kell biztosítani.

23/2009. (V. 22.) OKM rendelet
az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól


1. § (5) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás csak a nappali oktatás munkarendje szerint oktatásban részesülő tanulók után igényelhető, magántanulók esetében nem igényelhető támogatás.


9/2008. (III. 29.) OKM rendelet
az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
6. b) számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat integrációs, illetve képességkibontakoztató felkészítés után járó támogatás igénylése esetén (minden általános iskolára külön ki kell tölteni)
6. c) számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat integrációs felkészítés után járó támogatás igénylése esetén
(középiskolák részére)
6. d) számú melléklet a 9/2008. (III. 29.) OKM rendelethez
Szándéknyilatkozat képességkibontakoztató felkészítés után járó támogatás igénylése esetén
(szakiskolák részére)
A 2007/2008-as tanévben a magántanulók száma, aránya a fenntartó a támogatást igénylő intézményében tanulók számához viszonyítva, ebből a HHH tanulók száma, aránya az összes HHH tanulóhoz viszonyítva:
 
   A 2008/2009. tanévre becsült magántanulók száma,   
   aránya a fenntartó a támogatást igénylő
   intézményében tanulók számához viszonyítva, ebből
   a HHH tanulók száma, aránya az összes HHH
   tanulóhoz viszonyítva:

magántanulók száma: ................. aránya ...................%
   magántanulók száma: ................. aránya ...................%

HHH tanulók száma: .................. aránya ...................%
   HHH tanulók száma: .................. aránya ...................%


      A magántanulóvá válás mérséklésére tervezett   
      tevékenységek:
További vonatkozó jogszabályok, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek vonatkozó rendelkezései:

·         mindenkori éves költségvetési törvény

·         19/1997. (VIII. 29.) HM-MKM együttes rendelet  a katonai középiskolák működésének sajátos szabályairól

·         57/2009. (X. 20.) KHEM rendelet az egyes vasúti utazási kedvezményekről

·         15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

·         30/1997. (X. 11.) NM rendelet a javítóintézetek rendtartásáról

·         88/2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról

·         68/2007. (VI. 28.) OGY határozat a Roma Integráció Évtizede Program Stratégiai Tervről

1 megjegyzés:

andrea írta...

Sziasztok,
csak azért szólnék, hogy ezek a rendelkezések már megváltoztak, nézzetek utána a most hatályos jogszabályoknak (inkább szabályozatlanságnak)