2012. január 3., kedd

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről


1. A törvény célja és alapelvei

1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

(2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

(3) A nevelési-oktatási intézmények pedagógiai kultúráját az egyéni bánásmódra való törekvés, a gyermek, a tanuló elfogadása, a bizalom, a szeretet, az empátia, az életkornak megfelelő követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése és a gyermek, tanuló fejlődését biztosító sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés jellemzi.

2. § (1) Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.
(2) Az állami, települési önkormányzati fenntartású intézményekben, továbbá az állami feladatellátásban részt vevő nemzetiségi önkormányzati, egyházi és magánintézményekben az óvodai nevelés, az óvodai nevelést és az iskolai nevelés-oktatást kiegészítő pedagógiai szakszolgálatok igénybevétele, valamint a kollégiumi ellátás az ingyenes oktatásban részt vevő, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő gyermekek, tanulók számára térítésmentes.
(3) Köznevelési intézményt az állam, e törvény keretei között nemzetiségi önkormányzat, Magyarországon
nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, továbbá más szervezet vagy személy alapíthat és tarthat fenn, ha
a tevékenység folytatásának jogát – jogszabályban foglaltak szerint – megszerezte. Óvodát települési önkormányzat is alapíthat és fenntarthat.

3. § (1) A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
(2) A köznevelésben a nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
Az állami és települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben az ismereteket, a vallási, világnézeti
információkat tárgyilagosan, sokoldalúan kell közvetíteni, a teljes nevelés-oktatási folyamatban tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülõ, a pedagógus vallási, világnézeti meggyõzõdését, és lehetõvé kell tenni, hogy a gyermek, tanuló egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan oktatásban vehessen részt.
(4) A köznevelés érvényre juttatja a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelõ oktatási érdekeket.
(5) A nevelés-oktatás nyelve magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve,
a két tanítási nyelvû iskolában – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv.
(6) A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelõzõ kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényû és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdõ gyermekek, tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlõdésük elõsegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetõségeinek megteremtése.
(7) Az alapfokú, az iskolai rendszerû szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás és a felsõoktatás az oktatási rendszer egymásra épülõ, szerves részei.A köznevelés bármely iskolai szinten felnõttoktatásként is folyhat.
(8) A fenntartó és az iskola a szakképzésrõl szóló törvényben foglalt feltételekkel vehet részt a szakképzés feladatainak megvalósításában. Az óvoda, az iskola, a kollégium és a pedagógiai szakszolgálati intézmény az e törvényben meghatározottak szerint vehet részt a pedagógusképzésben és a pedagógus-továbbképzésben.
(9) A köznevelés rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal rendelkezõ intézmények. Munkájuk minõségét, demokratikus és jogszerû mûködésüket törvényi szabályozás és állami ellenõrzés biztosítja.
(10) Az iskolarendszer átjárható, így a fogadó intézménynek az e törvényben foglalt keretek között megállapított követelményei alapján más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.



2. Értelmező rendelkezések


4. § E törvény alkalmazásában
1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt köznevelési feladat, amely
a) óvodai nevelés,
b) nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
c) általános iskolai nevelés-oktatás,
d) nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
e) kollégiumi ellátás,
f) nemzetiségi kollégiumi ellátás,
g) gimnáziumi nevelés-oktatás,
h) szakközépiskolai nevelés-oktatás,
i) szakiskolai nevelés-oktatás,
j) nemzetiség gimnáziumi nevelés-oktatása,
k) nemzetiség szakközépiskolai nevelés-oktatása,
l) nemzetiség szakiskolai nevelés-oktatása,
m) Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás,
n) felnőttoktatás,
o) alapfokú művészetoktatás,
p) fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás,
q) pedagógiai szakszolgálati feladat,
r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
s) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt,
t) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
u) pedagógiai-szakmai szolgáltatás lehet,
2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való  beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,
3. egész napos iskola: iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg, működését, feltételrendszerét a kormány jogszabályban határozza meg,
4. egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja,
5. emelt szintű oktatás: meghatározott tantárgy kerettanterv szerinti magasabb követelményekkel történő tanítása,
6. feladatellátási hely: az a cím, ahol a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátása történik,
7. felmenő rendszer: a tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésének fokozatos ütemezése, amelynek
értelmében a változást az érintett legalacsonyabb iskolai évfolyamon kezdve lehet bevezetni,
8. fenntartó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a köznevelési feladat ellátására való jogosultságot megszerezte vagy azzal rendelkezik, és az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a köznevelési intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik,
9. gyermek, tanuló felügyelete a nevelési-oktatási intézményben: a gyermek, tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről való gondoskodás, a nevelési-oktatási intézménybe történő belépéstől a nevelési-oktatási intézmény jogszerű elhagyásáig terjedő időben, továbbá a pedagógiai program részeként kötelező, a nevelési-oktatási intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt,
10. intézményátszervezés: minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat 21. § (3) bekezdés c)–k) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges,
11. intézményegység: az a szervezeti egység, amelyik a köznevelési intézmény, többcélú intézmény valamely
alapfeladatát látja el,
12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,
ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló,
13. kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség,
14. közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása,
15. magánintézmény: nem állami, nem önkormányzati és nem egyházi fenntartású intézmény,
16. minősítési eljárás: a pedagógus teljesítményét értékelő eljárás, amely a magasabbfokozatba lépéséhez szükséges,
17. nevelési év: az óvodában szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
18. nevelőtestület: a nevelési-oktatási intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében
pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége,
19. óraadó: megbízási szerződés keretében legfeljebb heti tíz óra vagy foglalkozás megtartására alkalmazott
pedagógus, oktató,
20. országos feladat ellátása: országos feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha a szolgáltatásait igénybe vevőklegalább ötvenegy százaléka – feladatellátási helyenként külön-külön vizsgálva, leszámítva azt a megyét (fővárost), ahol a feladatellátási hely található – legkevesebb öt különböző megyéből (fővárosból) élők közül kerül ki, feltéve, hogy az adott feladatot ellátó, szolgáltatást nyújtó köznevelési intézményből legfeljebb három működik az országban; továbbá, ha nemzetiségi nevelés, oktatás feladatait látja el, vagy vallási, világnézeti tekintetben elkötelezett nevelést, oktatást folytat és az országban legfeljebb egy ilyen intézmény található, amelyik egy településen, a fővárosban egy kerületben működik,
21. óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport: az a legalább egy nevelési évre, tanévre alkotott
oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladatok végrehajtására alakul az óvodába, iskolába, kollégiumba felvételt nyert, azonos feladatellátási helyre járó gyermekekből, tanulókból,
22. összevont osztály: az általános iskola alsó tagozatán, az alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményben legalább kettő, legfeljebb négy iskolai évfolyam tanulóiból alkotott osztály, az alternatív program alapján működő iskolák – a kiadott engedélyben meghatározottak szerint – szervezhetnek összevont osztályokat,
23. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
24. szakalkalmazotti értekezlet: a vezetőkből és a köznevelési intézmény alapító okiratában meghatározott
alapfeladatra létesített munkakörökben közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony keretében
foglalkoztatottakból állók közössége,
25. székhely: az alapító okiratban meghatározott, a köznevelési intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló
feladatellátási hely, ahol képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezetőjének munkahelye található,
26. tagintézmény: az az intézményegység, ahol a székhelytől való távolság vagy a feladatok jellege miatt az irányítási, képviseleti feladatok a székhelyről nem, vagy csak részben láthatók el,
27. tagozat: az általános iskola első–negyedik, valamint az ötödik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelő-oktató munka szakaszára létrehozott szervezeti egység,
28. tanév: az iskolában, kollégiumban szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tartó időszak,
29. tanítási év: ha e törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve; a szakközépiskola és a szakiskola azon szakképzési évfolyamain, amelyeken – a szakképzésről szóló törvényben szabályozott esetekben – közismereti képzés nem folyik, a tanítási év – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint – februárban is megkezdhető,
30. tanítási nap: az egyes osztályokban a tanítási órák, továbbá az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelési program, a kulturális, sportrendezvény megtartására fordított nap, ha a foglalkozási órák száma eléri a hármat,
31. tanuló- és gyermekbaleset: minden olyan baleset, amely a gyermeket, a tanulót az alatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés folytatójának felügyelete alatt áll, ide értve az intézményen kívüli gyakorlati képzés során bekövetkezett balesetet is,
32. telephely: a székhelyen kívül működő feladatellátási hely,
33. térségi feladat ellátása: térségi feladatot lát el a köznevelési intézmény, ha öt év átlagában szolgáltatásait legalább ötvenegy százalékban – az intézmény székhelyét leszámítva – kettőnél több megyében, vagy a főváros határain kívül élők veszik igénybe.



3. A pedagógiai munka szakaszai
5. § (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők:
a) az óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig
a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi,
b) az alapfokú nevelés-oktatás szakasza, amely az első évfolyamon kezdődik, a nyolcadik évfolyam végéig tart és két
részre tagolódik:
ba) az első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó alsó, és
bb) az ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó felső
tagozat,
c) a középfokú nevelés-oktatás szakasza, amely a – a hat és nyolc évfolyammal működő gimnázium kivételével –
kilencedik évfolyamon kezdődik, és szakiskolában a tizenegyedik, középiskolában a tizenkettedik évfolyam végén
fejeződik be (a továbbiakban a b)–c) pont alattiak együtt: az iskolai nevelés-oktatás szakasza),
d) az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza, amely – ha e törvény másképp nem
rendelkezik – az alapfokú nevelés-oktatás szakasza után kezdődik, és a szakképző iskolában az Országos Képzési
Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamon fejeződik be.
(2) Az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja határozza meg. Az óvodák az Óvodai nevelés
országos alapprogramja alapján készítik el helyi pedagógiai programjukat.


(3) Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. A szakiskolában és a szakközépiskolában
a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza
párhuzamosan folyhat.
(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban:
Nat) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít
meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai
közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg
a Nat-ban foglaltak figyelembevételével.
(5) A Nat-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban
a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit,
tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és
képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló
kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.
(6) Az iskolafenntartó, továbbá a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és
vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti, az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek – e törvény és a Nat keretei között – kerettantervet nyújthatnak be jóváhagyás
céljából. Az e §-ban szabályozott eljárások költsége azt terheli, aki az eljárást indította.
(7) Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában alkalmazandó kerettantervet
a szakképzésről szóló törvény és a szakmai és vizsgakövetelményeket meghatározó miniszteri rendeletek alapján
készülő kerettantervek tartalmazzák. A kerettanterveket a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter
az oktatásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben adja ki.
(8) A nemzetiség óvodai nevelése és iskolai oktatása, a két tanítási nyelvű iskolai oktatás, a sajátos nevelési igényű
gyermekek óvodai nevelése, iskolai oktatása, a kollégiumi nevelés, az alapfokú művészetoktatás az oktatásért felelős
miniszter által kiadott rendeletekben foglalt különleges előírásokra épül.
(9) A kerettantervek és a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja nemzetiségi nevelést-oktatást érintő kérdéseiben,
továbbá a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásához be kell
szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
4. Az állami vizsgák rendszere
6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes vizsgakövetelmények (a továbbiakban: központi
vizsgakövetelmények) szerint kell megtartani. Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat
és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján kell meghatározni. Az érettségi
bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe
való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít,
a szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör
betöltésére képesít.
(2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról:
a) magyar nyelv és irodalom,
b) történelem,
c) matematika,
d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv és irodalom,
e) kötelezően választandó vizsgatárgy; szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai
vizsgatárgy.
(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga.
(4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás
keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni
az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján
a közösségi szolgálat mellőzhető.
(5) A szakképző iskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére szervezett
szakmai vizsga állami vizsga. A tanuló a szakképzés utolsó évfolyama követelményeinek teljesítése után tehet szakmai vizsgát.


(6) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározásáról és
kiadásáról, a szakmai vizsga megszervezéséről, a szakképesítést tanúsító bizonyítványok kiadásáról a szakképzésre
vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.
(7) Az alapfokú művészeti iskolában művészeti alapvizsgát kell szervezni, és művészeti záróvizsga is szervezhető.
A művészeti alapvizsga a továbbképző évfolyamokon való továbbtanulásra jogosít. A művészeti alapvizsga és
a művészeti záróvizsga vizsgakövetelményeit, vizsgafeladatait az alapfokú művészeti iskola az oktatásért felelős
miniszter rendeletében foglalt keretek között határozza meg.
5. A köznevelési rendszer intézményei
7. § (1) A köznevelési rendszer intézményei:
a) óvoda,
b) általános iskola,
c) gimnázium,
d) szakközépiskola (a továbbiakban a c)–d) pont alattiak együtt: középiskola),
e) szakiskola (a továbbiakban a d)–e) pont alattiak együtt: szakképző iskola; a továbbiakban a c)–e) pont alattiak
együtt: középfokú iskola),
f) alapfokú művészeti iskola (a továbbiakban a b)–f) pont alattiak együtt: iskola),
g) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
h) kollégium (a továbbiakban: az a)–h) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény),
i) pedagógiai szakszolgálati intézmény,
j) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény (a továbbiakban: az a)–j) pont alattiak együtt: köznevelési
intézmény).
(2) A köznevelési intézmény több különböző típusú köznevelési intézmény feladatait is elláthatja, valamint nem
köznevelési feladatot ellátó intézménnyel is összevonható e törvényben meghatározott esetben, formában és eljárás
megtartásával (a továbbiakban: többcélú intézmény).
(3) A nevelési-oktatási intézmény, a pedagógiai szakszolgálati intézmény gyakorló óvodaként, gyakorló iskolaként,
gyakorló kollégiumként, valamint gyakorló szakszolgálati intézményként közreműködhet a pedagógusképzés,
-továbbképzés feladataiban. A gyakorló nevelési-oktatási intézményekben, a gyakorló szakszolgálati intézményben
a pedagógusjelöltek szakmai munkáját vezetőpedagógus irányítja.
(4) Az oktatásért felelős miniszter az (1)–(3) bekezdésben meghatározottakon kívül más köznevelési intézményt is
alapíthat, alapítását engedélyezheti, ha az megfelel e törvény, valamint a szakképzésről szóló törvény előírásainak.
Engedélyezheti sajátos pedagógiai program alapján nevelő és oktató általános iskola, középfokú iskola továbbá olyan
középiskola alapítását, amelynek nem célja, hogy a tanulót felkészítse az érettségi vizsgára. A kérelemhez mellékelni
kell a köznevelési intézmény alapításához jogszabályban meghatározott dokumentumokat, tevékenységével, óvoda
és iskola esetén az átadni kívánt ismeretekkel kapcsolatos programot. Az engedéllyel kapcsolatos többletköltségeket
a fenntartónak kell viselnie.
(5) Az agrárágazatba tartozó külön jogszabályban meghatározott szakképesítések esetében iskolai rendszerű szakképzés
kizárólag a vidékfejlesztésért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy más fenntartó
esetén – a vidékfejlesztésért felelős miniszter egyetértésével kötött – köznevelési szerződés és szakképzési
megállapodás alapján folyhat.
(6) Az (1) bekezdés b)–e) és g) pontjában felsorolt iskola – külön jogszabályban meghatározottak szerint – elláthatja
a sportiskola feladatait is.
6. Az óvoda
8. § (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt
a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden,
a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken
lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi
kérelme teljesíthető.
(2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától
legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények

esetében a fenntartó – a szülõ kérelmére és az óvodavezetõ, valamint a védõnõ egyetértésével, a gyermek jogos
érdekét szem elõtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel
alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
(3) Az óvodai nevelés 6. melléklet szerinti finanszírozott idõkerete magában foglalja a gyermek napközbeni ellátásával
összefüggõ feladatokhoz szükséges idõt is.
7. Az iskolai nevelés és oktatás közös szabályai
9. § (1) A tanulók rendszeres nevelés-oktatása, az érettségi vizsgára, a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározott
kivétellel a szakmai vizsgára (a továbbiakban együtt: vizsga), valamint a mûvészeti alapvizsgára történõ felkészítése
az iskola feladata.
(2) A tanuló vizsgára történõ felkészítése a kötelezõ tanórai foglalkozások keretében történik. A vizsgára történõ
felkészülést az iskola a választható tanórai foglalkozások keretében segíti.
(3) A szülõket az iskola a megelõzõ tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekrõl, tanulmányi segédletekrõl,
taneszközökrõl, ruházati és más felszerelésekrõl, amelyekre a következõ tanévben a nevelõ és oktató munkához
szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhetõ tankönyvekrõl, taneszközökrõl és más felszerelésekrõl, továbbá arról
is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülõi kiadások csökkentéséhez.
(4) Az általános és középfokú iskolák az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetésérõl, a magyarországi és a külhoni
magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erõsítésérõl a közoktatásban, valamint a Magyarország határain
kívül élõ magyarság bemutatásáról szóló országgyûlési határozat alapján a hét-tizenkettedik évfolyamok
valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés
támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor elõnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált
cserekapcsolatban álló hazai iskolák.
(5) A nyolcadik évfolyam sikeres elvégzésérõl kiállított bizonyítvány – iskolatípustól függetlenül – alapfokú iskolai
végzettséget tanúsít.
(6) A középiskola befejezõ évfolyamának sikeres elvégzésérõl kiállított bizonyítvány középfokú végzettséget tanúsít.
Középfokú végzettségnek minõsül továbbá a szakképzésrõl szóló törvényben meghatározott szakiskolai végzettség.
(7) A gimnáziumban és a szakközépiskolában a kilencedik évfolyamot nyelvi elõkészítõ évfolyam elõzheti meg, feltéve
hogy a gimnázium, a szakközépiskola a külön jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelel.
(8) Az alternatív óvodák, iskolák az általuk készített és jóváhagyott óvodapedagógiai programban, kerettantervben
meghatározottak szerint készítik el pedagógiai programjukat. Az alternatív óvodapedagógiai programban,
az alternatív iskolai kerettantervben lehet meghatározni az általános szabályoktól eltérõ, sajátos, az adott
intézményben
a) folyó óvodai nevelés és az óvodai élet megtervezésének elveit, a nevelés tevékenységi formáit és
az óvodapedagógus feladatait,
b) az iskolában oktatott tananyagot, követelményeket,
c) folyó felkészítést az állami vizsgákra,
d) a tanulók számára elõírt heti kötelezõ óraszámot,
e) a pedagógusok kötött és kötetlen munkaidejének szabályait,
f) alkalmazott építésügyi elõírásokat, eszközöket és felszereléseket, a minõségpolitika rendszerét, módszereit és
eszközeit,
g) mûködõ vezetési modellt, nevelés- és oktatásszervezést,
h) elfogadott pedagógus végzettséget és szakképzettséget.
(9) Az óvodapedagógiai program, kerettanterv a (8) bekezdésben meghatározott körben eltérhet az e törvényben
meghatározottaktól, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályoktól azzal a megkötéssel, hogy
az alternatív intézmények költségvetési támogatásának alapja óvodapedagógiai programjukban, kerettantervükben
foglalt kötelezõ feladatellátás, ezen felül a mûködésükkel járó többletköltségekhez központi költségvetési
többlettámogatás nem igényelhetõ.
(10) A (8) bekezdés alkalmazásában alternatív óvoda, alternatív iskola az az óvoda, iskola, amely nem hagyományos
pedagógiai módszerekkel végzi nevelõ és oktató munkáját. Az engedély iránti kérelmet, ha van olyan hálózat,
szervezet, amelyik az alternatív óvodát, iskolát képviseli, a hálózat, szervezet, ha nincs ilyen hálózat, szervezet,
az intézmény fenntartója jogosult benyújtani.

8. Az általános iskola
10. § Az általános iskolában nyolc évfolyamon országosan egységes követelmények szerint alapfokú nevelés-oktatás folyik.
Az általános iskola a tanulót az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészíti a középfokú
iskolai továbbtanulásra.
9. A gimnázium
11. § (1) A gimnázium négy, hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében öt, hét vagy kilenc – évfolyammal működő
nevelési-oktatási intézmény, ahol általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai
tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatás folyik.
(2) A gimnázium a tehetséggondozás speciális feladatának ellátására akkor működhet hat vagy nyolc évfolyammal, ha
az ott folyó oktatás külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek megfelel.
10. A szakközépiskola
12. § (1) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra,
szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van,
ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően
az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy
érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára
történő felkészítés folyik.
(2) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető
munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott,
a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
(3) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek
tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti
képzés mellett.
(4) Ha a művészeti szakközépiskola a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és
az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban:
párhuzamos oktatás).
(5) Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban
az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és
oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven
óra.
11. A szakiskola
13. § (1) A szakiskolának – a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben
meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével – három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges
közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van.
(2) A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, kerettantervben kiadott szakképesítések körében
folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik.
A szakiskolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szakképzésről szóló
törvény határozza meg. A szakiskolában, ha a művészeti szakmai vizsgára készít fel, párhuzamos oktatás is folyhat.
(3) A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára.
(4) Alapfokú iskolai végzettség hiányában a szakiskolába történő felvétel feltétele:
a) a tizenhatodik életév betöltése, és
b) a szakiskolában szervezett Köznevelési Hídprogram szerinti tanév teljesítése.
(5) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelés-oktatása céljából a szakiskola
a) speciális szakiskolaként működik, ha a többi tanulóval sajátos nevelési igénye miatt együtt haladásra
képteleneket készíti fel szakmai vizsgára, vagy nyújt részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges
ismereteket; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott,

b) készségfejlesztő speciális szakiskolaként működik, ha a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére biztosítja
az életkezdéshez való felkészülést, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok
elsajátítását; az évfolyamok száma a speciális kerettanterv szerint meghatározott.
(6) Az értelmi fogyatékos tanulók képességét fejlesztő szakiskola előkészítő szakiskolaként működik, ha a nevelés-oktatás
kizárólag a kilencedik–tizedik évfolyamon folyik. A tanuló a kilencedik–tizedik évfolyamon felkészülhet a speciális
szakiskola vagy a készségfejlesztő szakiskola szakképzési évfolyamán történő továbbtanulásra.
12. Köznevelési Hídprogramok
14. § (1) A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való
bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez
a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai
tevékenységgel.
(2) Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt,
tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett
nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja
a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett
nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve
pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges
ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén
a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A Híd I. programot úgy kell
megszervezni, hogy az érintett tanulók számára – igény esetén – biztosítható legyen a kollégiumi elhelyezés.
(3) Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, abban a tanévben, amelyben tizenötödik
életévét betölti, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, az általános iskola kezdeményezi
a tanuló felvételét a Híd II. programba. A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti
a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton
belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készíthet fel.AHíd II. program záróvizsgával
zárul, amelyről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. A sikeres záróvizsga részszakképesítést tanúsít és középfokú
iskolában történő továbbtanulásra jogosít. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket,
amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz
szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakképzési
évfolyamon, évfolyamokon felkészül a szakmai vizsga letételére.
(4) A Köznevelési Hídprogramok keretében a tanulók komplex fejlesztését szolgáló tevékenységek, foglalkozások és
programok a délelőtti és délutáni időszakban arányosan elosztva kerülnek megszervezésre. A Köznevelési
Hídprogramokban az érintett tanulók egyéni képességeihez igazodó pedagógiai tevékenységrendszer
megvalósításában résztvevő pedagógusok illetmény-kiegészítésre jogosultak abban az esetben, ha az adott tanévben
a pedagógiai tevékenységükkel érintett tanulóik legalább hetven százaléka eredményes középfokú írásbeli felvételi
vizsgát tesz, vagy Híd II. program esetében a második évfolyamba lépett.
(5) A Köznevelési Hídprogramok keretein belül szervezhető olyan osztály is, amely az Országos Képzési Jegyzékről szóló
kormányrendeletben meghatározott szakképesítések körében folytatott szakiskolai képzés megkezdésére készíti fel
azokat a tanulókat, akik általános iskolai tanulmányaikat a tankötelezettségük végéig nem tudták teljesíteni és hat
általános iskolai évfolyamnál kevesebbet fejeztek be sikeresen.
(6) A Köznevelési Hídprogramok nevelési-oktatási programjait az oktatásért felelős miniszter rendeletben adja ki, amely
magában foglalja a csoportszervezési elveket, a fejlesztés eszközrendszerét, a tanulók, illetve az alkalmazott
pedagógiai tevékenység mérésére-értékelésére, ellenőrzésére vonatkozó keretszabályokat is.
(7) Köznevelési Hídprogramok általános és középfokú iskolában – a kormány által szabályozott keretek között –
szervezhetők. A programokban közreműködő intézményeket a Kormányhivatal jelöli ki.
13. A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény
15. § (1) A gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény a kizárólag sajátos nevelési igényű
gyermekeket, tanulókat ellátó nevelési-oktatási intézmény, amely a szakértői bizottság véleménye alapján vehető
igénybe.

(2) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik
életévét betölti, fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A fejlesztő nevelést, fejlesztő
nevelés-oktatást a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény látja el egyéni vagy
csoportos formában
a) saját intézményében külön erre a célra létrehozott csoportban,
b) otthoni ellátás keretében,
c) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.
(3) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét
betölti, fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti a tankötelezettségét. A fejlesztő nevelés-oktatást az oktatásért
felelős miniszter rendeletében foglaltak alkalmazásával, a szülő igénye, a gyermek állapota és a szakértői bizottság
fejlesztő foglalkozások heti óraszámára vonatkozó javaslatának figyelembevételével kell megszervezni.Aheti fejlesztő
foglalkozások száma nem lehet kevesebb húsz óránál. Indokolt esetben a szülő kérésére, ha a gyermek állapota
szükségessé vagy lehetővé teszi, ennél több vagy kevesebb óraszám is megállapítható. Megszervezésekor
e törvénynek a tankötelezettségre, a pedagógiai munka szakaszaira, a Nat-ra és a kerettantervekre,
az intézménytípusokra, a tanítási év rendjére, a tanítási, képzési idő rendjére, a tanulói jogviszony létesítésére,
a gyermek, tanuló kötelességének teljesítésére és a felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
(4) A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti
a tizenhatodik életévét és annak a tanítási évnek az utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik
életévét. A fejlesztő nevelésben, fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulókat a sajátos nevelési igényük, fejlettségük és
életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba.
(5) Ha a tanuló – a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint – iskolába járással nem tud részt venni
a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni
fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető
a) otthoni ellátás keretében,
b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.


18. A többcélú intézmény
20. § (1) A többcélú intézmény lehet
a) egységes óvoda-bölcsőde,
b) egységes iskola vagy összetett iskola,
c) közös igazgatású köznevelési intézmény,
d) általános művelődési központ,
e) egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (a továbbiakban: EGYMI),
(2) Többcélú intézmény akkor létesíthető, ha a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei
valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.
(3) Az egységes iskola és az összetett iskola pedagógiai feladatellátás tekintetében szervezetileg egységes intézmény.
(4) A közös igazgatású köznevelési intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében
különböző típusú nevelési-oktatási intézmények feladatait látja el.
(5) Az általános művelődési központ szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében
nevelési-oktatási intézményi feladatot, továbbá a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok közül legalább
egyet ellát.
(6) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nevelő és oktató munkához
kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet ellátó intézményegység is működhet.
(7) Nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenység:
a) a felsőoktatás, a köz- és felsőoktatási kutatás, a közművelődés, a kultúra, a művészet, a könyvtár, a muzeális
intézményi feladat, a sport,
b) minden olyan gyermekvédelmi, gyermekjóléti, szociális és egészségügyi ellátás, amely gyermekek, valamint
tanköteles tanulók számára nyújtható.
(8) A közös igazgatású köznevelési intézményben és az általános művelődési központban a nem köznevelési
szolgáltatások körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására, az ilyen feladatot ellátó intézményegység
létesítésére, tevékenységének engedélyezésére a tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni azzal
az eltéréssel, hogy az általános művelődési központ létrehozásakor és működésekor a 21–22. §-ban, 25. § (1),
(4) bekezdésben, a 67. § (6)–(7) bekezdésben, a 69. § (1) bekezdésben, 83. § (3)–(4) bekezdésben foglaltakat
valamennyi intézményegység tekintetében alkalmazni kell.
(9) EGYMI a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének,
oktatásának segítése céljából hozható létre. Az EGYMI – céljaival összhangban – a szakértői bizottsági feladatokon
kívül pedagógiai szakszolgálati feladatokat is elláthat. Elláthatja továbbá a családsegítő szolgálat,
az iskola-egészségügyi ellátás feladatait, valamint az intézmény keretén belül óvodai, általános iskolai vagy
középiskolai feladatot ellátó intézményegységnek kell működnie. Az EGYMI-ben ellátott feladatokra külön-külön
szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységeket kell létrehozni.
(10) Ha a települési önkormányzat nem köteles bölcsődét működtetni és a gyermekek száma nem teszi lehetővé az óvodai
és bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását, egységes óvoda-bölcsőde hozható létre a legalább második
életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Az egységes
óvoda-bölcsőde minden, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermek
felvételi kérelmét teljesíteni köteles. Egységes óvoda-bölcsőde szervezeti és szakmai tekintetben önálló
intézményegységként működhet minden olyan többcélú intézményben, amely az e §-ban meghatározottak szerint
óvodai feladatot is elláthat.
(11) A közös igazgatású köznevelési intézmény és az általános művelődési központ vezetését, az intézményegységek
munkájának összehangolását – az egyes intézményegységek azonos számú képviselőiből álló – igazgatótanács segíti,
amely – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesz a munkáltatói jogkör gyakorlásában.


21. A pedagógiai program
26. § (1) A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai
programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon
rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése
szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
(2) Az iskola pedagógiai programjának részeként, ha e törvény másként nem rendelkezik, a miniszter által kiadott
kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által
kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező
tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról.A kollégium az érdekelt iskola pedagógiai
programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját.
(3) Amennyiben az általános iskola egész napos iskolaként működik, pedagógiai programjának része valamely,
az oktatásért felelős miniszter által kiadott, vagy saját maga által kidolgozott és e törvényben meghatározottak szerint
jóváhagyott nevelési-oktatási program.
(4) A többcélú intézmény egységes, valamennyi nevelési-oktatási feladatot átfogó pedagógiai programot, ennek
keretein belül az egyes feladatok ellátásához óvodai pedagógiai programot, iskolai helyi tantervet, kollégiumi
pedagógiai programot használ. Az általános művelődési központban működő nevelési-oktatási intézmények
pedagógiai programja része a nem köznevelési feladatot ellátó intézményegység tevékenységét is meghatározó
pedagógiai-művelődési programnak.Apedagógiai-művelődési program biztosítja a köznevelési és anemköznevelési
közfeladatok egységes elvek szerinti megvalósítását.
(5) Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben
vezetheti be.
22. A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, az egyéb foglalkozások
27. § (1) Az iskolában a nevelés-oktatást – ha e törvény másképp nem rendelkezik – a nappali oktatás munkarendje szerint
a kötelező és választható, egyéni és csoportos, tanórai és egyéb foglalkozások, a kollégiumban a kötelező és
választható, egyéni és csoportos foglalkozások keretében csoportbontásokkal kell megszervezni (a továbbiakban:
nappali rendszerű iskolai oktatás).
(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyanmódonkell megszervezni, hogy
a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak, továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen
tartózkodnak az intézményben – gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény
rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet.
(3) A tanév, ezen belül a tanítási év rendjét az oktatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskola éves
munkatervet készít, amely tartalmazza a szabadon meghatározható tanítás nélküli munkanapokat.
(4) A tanuló heti kötelező tanóráinak számát, beleértve a választható tanóráinak számát a 6. melléklet határozza meg.
Az iskola a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözetét egyéb
foglalkozás megtartásához és osztálybontáshoz veheti igénybe.
(5) Az általános iskola, a középfokú iskola köteles megszervezni a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok
engedélyezett heti időkeret különbözete terhére a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók
felzárkóztatására, a beilleszkedési, tanulási nehézség, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára,
továbbá az első–negyedik évfolyamra járó tanulók eredményes felkészítésére szolgáló, differenciált fejlesztést
biztosító egy–három fős foglalkozásokat. Tehetséggondozásra és felzárkóztatásra osztályonként legalább további
heti egy-egy óra biztosított az osztályok 6. mellékletben meghatározott időkerete felett.
(6) Ha az elsőtől a negyedik évfolyamokra járó tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, lehetővé kell tenni,
hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha
a tanköteles tanuló tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt második vagy további alkalommal ismétli
ugyanazt az évfolyamot.
(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye
alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő
(8) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók
részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.
A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi
a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú
habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg.
(9) A szakképző iskolában tanuló heti kötelező óraszáma terhére tanulónként heti öt órában egy–három fős foglalkozást
kell szervezni, ha az iskola zenész, klasszikus balett-táncos vagy artista szakmai vizsgára készít fel.
(10) Ha az összevont osztályban az egyes évfolyamokra a 6. melléklet eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást és
az osztályok számára eltérő órakeretet határoz meg, a magasabb évfolyamra megállapított óraszámokat kell
alkalmazni.
(11) Az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi
a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra
a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal,
műveltségterületi oktatással,
b) iskolai sportkörben való sportolással,
c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói
sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és
a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel
váltható ki.
(12) Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.
(13) A legalább négy évfolyammal működő iskola biztosítja az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportkör feladatait –
az iskolával kötött megállapodás alapján – az iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja. Az iskolai sportköri
foglalkozások megszervezéséhez – sportágak és tevékenységi formák szerint létrehozott iskolai csoportonként –
hetente legalább kétszer negyvenöt perc biztosítható. A sportköri foglalkozásokat olyan szakedző vagy a sport
területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló külön
jogszabályban meghatározott képesítéssel rendelkező szakember is vezetheti, aki a felsőoktatási intézmény által
szervezett, legalább 120 órás pedagógiai továbbképzésben vett részt.  felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre.
Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.


Az iskolában a tanítási év ötnapos tanítási hetekből áll. A szombat és a vasárnap tanítás nélküli pihenőnap. Tanítás
nélküli pihenőnap jár a tanulónak a munkaszüneti napokon is. A tanítási időbeosztás a munkaszüneti napok miatti munkaidő-beosztásnak megfelelően változik, a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan – szakképző
iskolában legalább harminc – összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.
(2) Alapos indokkal, a fenntartó egyetértésével a tanítási hetek – a szombat igénybevételével – hat tanítási nappal is
megszervezhetők abban az esetben, ha a tanulók részére legalább harminchat óra megszakítás nélküli heti pihenőidő
és az elmaradt heti pihenőnapok igénybevétele – egy vagy több összefüggő tanítási szünetként – a tanítási félév során
biztosítható.
(3) A fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója – az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is
– elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, valamint a tanuló heti kötelező óraszámát
meghaladó tanítás megszervezését, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását
nem lehet megoldani.
(4) A tanulónak – a tanév rendjében meghatározottak szerint – a tanítási évben legalább három alkalommal, legkevesebb
hat összefüggő napból álló tanítási szünetet kell biztosítani.
(5) Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény
működtetése nem lehetséges,
a) az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet esetében az intézményvezető a fenntartó egyidejű értesítése mellett,
b) a településre kiterjedő veszélyhelyzet esetében a jegyző a kormányhivatal vezetőjének egyidejű értesítése
mellett,
c) a megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzet esetében a kormányhivatal vezetője az oktatásért felelős miniszter
egyidejű értesítése mellett
rendkívüli szünetet rendel el.


















Nincsenek megjegyzések: