2012. február 26., vasárnap

Megkésett cikk

A Nők Lapja Pszichében megjelent cikket az újságíró feltette a blogjába, úgyhogy hozom én is:



2012. február 15., szerda

Időutazás az osztályteremben

“Időutazás az osztályteremben” címmel oktatási segédanyag készült a magyar történelem különleges és emlékezetes pillanatairól.  Szülőföld Alap támogatásával létrejött filmes projekt első része a honfoglalás és a tatárjárás közötti időszakot dolgozza fel a diákok számára is élvezhető módon.



Kezdődik az időutazás
    Bárány Krisztián, az Időutazás projektfelelőse és rendezője szerint a magyar történelem, a múltunk életre keltése létfontosságú lehet napjainkban iskolások és felnőttek számára egyaránt. A mai világban, amikor a fiatalok körében az internet és a digitális tartalmak már alapvető szükségletté váltak, a történelem filmes–multimédiás eszközökkel való, újszerű feldolgozása korszerű és figyelemfelkeltő módszer lehet. „A mai fiatalság világa az internet és a multimédia világa, amit a koncepciónk által belecsempészünk a történelem oktatásába.”— véli a rendező.
      Kalandozó magyarok hadjáratai
      „Filmes projektünk alapvető célja egy olyan, széles körben felhasználható oktatási segédanyag létrehozása, amely többféle szakterület szakembereinek együttes munkája révén segíti a történelem oktatását: történészek, tanárok, filmesek, színészek, számítógépes szakemberek együttműködésének eredménye ez a film.” – jegyzi meg Katona Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa. A sorozat szakértője szerint a cél az volt, hogy a nemzettudatot erősítő történeti ismereteket a diákság körében népszerűsítő és közérthető módon közvetítsék az időutazók számára. A tanításban alapvetően segédanyagként használható film alapja az a történeti tudás, amelyet a témák profi szakértői: a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyar Országos Levéltár tudományos munkatársai ismertetnek. E rövid interjúkra épül fel egy-egy konkrét tematika.
        Életképek a 11. századból
        Filmrészletek, korabeli életképek, csaták, több száz éves legendák kelnek életre az órai tananyagból merítve. Az oktatási segédanyaggal az alkotók arra törekedtek, hogy egy képzeletbeli időgépbe lépve a diákok életszerű helyzetekben, színészekkel eljátszott szituációkban találkozzanak múltunk pillanataival, akik így talán a több száz éves források mondanivalóját is könnyebben értik meg.
          Boldogkő vára
          A 3D technika használatával már nem létező épületek és letűnt korok világát rekonstruálták az alkotók, a filmeket továbbá eredeti tárgyakról, leletekről készített felvételek színesítik.
            A film egyszerre oktatja és dolgoztatja a tanulót. A kérdések és feladatok beépítése, az eredeti források feldolgozása révén egy felhasználóbarát prezentációt kínál mind a pedagógusok, mind a diákok számára. Az interaktív munkáért pedig a kvízjáték felel.
              „Az interneten keresztül tudjuk majd koordinálni és összekapcsolni a határon innen és túli diákságot, hogy vegyen részt a programunkban. Célunk, hogy a sorozatot tovább folytatva, egy honlappal össze lehet kapcsolni például egy budapesti, gyimesbükki, kassai, ungvári, vagy egy újvidéki iskolás világát, s azt az értéket, ami nemzetünk múltjában rejlik, közösen fedezhetik-fedezhetjük fel.” – vallja Bárány Krisztián.
                Az alkotók további pályázatok és támogatók segítségével még a nyáron 1526-ig szeretnék folytatni az elkezdett munkát. A filmeket DVD-n tervezik majd megjelentetni az iskolák számára, egy foglalkoztató–kincskereső füzetet is szeretnének készíteni tanároknak, diákoknak, továbbá egy honlapot is, amin keresztül megvalósulhat a Kárpát-medencei időutazás és kincskeresés. A sorozattal az alkotók végső terve a rendszerváltozásig feldolgozni a magyar történelmet. A nagyközönség számára a 2011–2012. évi tanév előtti hetekben mutatják be a projektet, további információk az Időutazás Facebook oldalántalálhatóak.



                A főcím:

                Az ötlet a Szülőföld Alap, mint a Bethlen Gábor Alap jogelődjének támogatásával valósult meg.

                2012. február 13., hétfő

                Nemzeti köznevelési törvény - Hatályba lépések


                TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL

                A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.)  hatályba lépésének ütemezése

                A törvény  2012. szeptember 1-jén lép hatályba, de legtöbb intézkedése késleltetve,  illetve fokozatosan kerül bevezetésre, ezért fokozatos hatályba léptetésről  beszélhetünk. Az új szabályozás hatályba lépéséig a közoktatásról szóló 1993. évi  LXXIX. törvény adott kérdésre vonatkozó rendelkezései érvényesek, így tehát annak  hatályon kívül helyezése is fokozatosan történik.

                A hatályba lépés legfontosabb dátumai a 95.§ alapján a következők:

                I. 2013. január 1. 
                1. A települési önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények állami  fenntartásba kerülnek, a települési önkormányzatok köznevelési  szerződés  keretében vállalhatják az intézmények működtetését. [74-76.§]

                2. Ekkortól adja az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek  megbízását (a 68.§ (1) alapján) az oktatásért felelős miniszter. [97.§ (11)]

                3. Ekkor lépnek hatályba a pedagógiai  szakszolgálatokkal kapcsolatos  változások [18.§.]. Fontos tudni, hogy ennek részleteit rendelet szabályozza  majd, erről sorozatunk egyik következő számában írunk részletesen.

                4. Ekkortól érvényesek a tankötelezettség kezdetére vonatkozó szabályok [45.§  (2)-(4)]. A  tankötelezettség végére vonatkozó szabály [45.§ (3)] 2012.  szeptember 1-jétől hatályos, azzal az átmeneti rendelkezéssel együtt, melynek  értelmében először azok számára csökken a tankötelezettségi korhatár, akik a  2011/2012. tanévben nyolcadikosok vagy ennél alacsonyabb évfolyamra járnak  [97.§ (1)].

                  TÁJÉKOZTATÓ A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYRŐL

                II. 2013. szeptember 1. 


                A törvény legtöbb újdonsága ekkor, vagyis a 2013-2014-es tanév kezdetén kerül bevezetésre. Az alábbiakban csak ezek felsorolása következik, részleteikről (melyek  közül sokat rendelet fog szabályozni)   később adunk tájékoztatást.  1. Ekkortól lépnek életbe a pedagógusok életét, munkáját, szakmai  előrehaladását jelentős mértékben befolyásoló szabályok:
                - Az általános iskolában  16 óráig szervezendő foglalkozások [27.§ (2),  46.§ (1) a), 55.§ (1)]
                - A pedagógusok előmeneteli rendszere (életpálya-modell) [62.§ (3), 64- 65.§, 97.§ (19)-(21)]
                - A pedagógusok új típusú munkaidő-számítása [62.§ (5)-(14), 69.§ (5)]
                - A pedagógusok magasabb bérezése [65.§, 69.§ (6), 7. és 8. melléklet]

                2. Az intézményvezetők létszáma és óraszámai is ekkortól hatályosak. [1. és 5.  melléklet]

                3. E naptól hatályos a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők létszámára  vonatkozó 2. melléklet.

                4. Hatályba lép a gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más alkalmazottak  létszámának meghatározására vonatkozó szabály. [61.§ (5)]

                5. Hatályba lépnek az új finanszírozási szabályok, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bérét és annak járulékait a központi költségvetés finanszírozza. [88. § (4)–(5)]

                6. Ebben a tanévben indulnak a köznevelési Híd-programok. [14.§]

                7. Ekkortól érvényesek az új csoport- és osztálylétszámok (felmenő rendszerben [lásd: 97.§ (18)] és a gyermekek, tanulók finanszírozott  heti foglalkoztatási időkerete. [25.§ (7), 27.§ (1)-(10) illetve (12)-(13), 28-29.§, 4. és 6. melléklet])

                8. Ekkortól kerül bevezetésre általános iskolában felmenő rendszerben az erkölcstan és a helyette választható hittan. [35.§] A felmenő rendszerű bevezetésről és a szükséges képesítésről a 97.§ (7) bekezdés, illetve a 98.§ (6) bekezdés rendelkezik.

                9. Ekkortól kell nyolc gyermek esetén a szülők kérésére  óvodát vagy alsó tagozatot szervezni a kistelepüléseken. [89.§ (1)]

                10. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló fogalmának meghatározása innentől kezdődően a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint történik. [4.§ 12. b)]

                11. A törvény hatályba lépésekor működő  pedagógiai szakmai szolgáltatást végző intézmények szakmai irányítását ekkortól az oktatásért felelős miniszter végzi. [97.§ (10)]

                12. A  tankönyvek ettől a tanévtől válnak fokozatosan ingyenessé az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban [46.§ (5)] az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben. [97.§ (22)]

                III. 2014. szeptember 1. 


                1. Ekkortól kötelező a 3 éves kortól való óvodába járás, és hatályba lépnek az ezzel kapcsolatos kivételekre vonatkozó szabályok. [8.§ (2)]

                2. Ekkortól kötelező a  fejlesztő nevelés, nevelés-oktatás 15. § (2) bekezdés szerinti ellátása [97.§ (5)]

                IV. Egyéb fontos dátumok az átmeneti rendelkezésekben 
                A fentiekben több helyen említettünk átmeneti rendelkezéseket. (I.2., I.3., II.1., II.7., II.8., II. 11., II.12., III.2.) Az alábbiakban következik még néhány fontos időpont a 97.§ alapján:

                1. „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán  2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni.” [97.§

                2. Az iskoláknak  2012. december 31-ig kell  felülvizsgálniuk pedagógiai programjukat az Nkt-nek illetve a kerettantervnek való megfelelőség szempontjából. Utóbbit rendelet szabályozza majd. Ugyanerre az időpontra kell az iskolákban a  szakmai munkaközösségek számát legfeljebb 10 munkaközösségben megállapítani. [97.§ (14)-(15)]

                3. 2013. január 1-ig a nem állami fenntartók felülvizsgálják intézményeik alapító okiratát. [97.§ (4)]

                4. Az Nkt. hatálybalépésekor működő nyelvi előkészítő évfolyamon, továbbá – a nemzetiségi nevelés-oktatás kivételével – a két tanítási nyelvű nevelésoktatásban a  2014/2015. tanév végéig teljesíteni kell a külön jogszabályban meghatározott feltételeket. [97.§ (13)]

                5. A 6.§ (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele  50 óra közösségi szolgálat teljesítése. Ennek igazolását először a  2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni. [97.§ (2)]

                6. Az Nkt. hatálybalépésekor már működő  hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumnak a külön jogszabályban meghatározott emelt szintű követelményeknek a 2016/2017. tanév végéig kell megfelelniük. [97.§ (12)]

                7. Az Nkt. 6.§ (2) bekezdés e) pontjában meghatározott, a szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő  szakmai vizsgatárggyal kapcsolatos vizsgák első megszervezésének az időpontja a 95.§ (5) bekezdés alapján 2016. május-júniusi vizsgaidőszak lesz

                Forrás: http://www.kormany.hu/download/4/c6/70000/nefmi_cxc_tajekoztato_01.pdf

                2012. február 8., szerda

                Alternatív közoktatás-politika

                Az alábbi vitaanyagot mindenkinek javaslom elolvasásra:
                http://oktpolcafe.hu/egy-alternativ-kozoktatas-politika-alapvonalai-vitairat-1757719

                Kiemelek belőle egy részt, amit nagyon fontosnak tartok, főként azért, mert az idea és a realitás messze nincsenek fedésben. 

                A közoktatásból történő kilépés idejére minden tanulónak képessé kell válnia arra,
                1. hogy az iskola elhagyása után önállóan további ismereteket szerezzen, és tudatosan alakítva saját életpályáját eligazodjon a tanulási lehetőségek között;
                2. az anyanyelv használatára olyan szinten, amely alkalmas az árnyalt hétköznapi kommunikációra, az információk kritikai feldolgozásár, összetett írott és szóbeli közlések megértéséhez és létrehozásához;                        .
                3. legalább egy elterjedt idegen nyelv olyan szintű használatára, amely lehetővé teszi az önálló tájékozódást és hétköznapi helyzetekben a kommunikációt;
                4. az önismeret olyan szintjére, amely megalapozza a személyes döntéseket, és társas környezetben az együttműködést;
                5. hogy saját életének megszervezésében és a munkavégzésben alkalmazza azokat a törvényszerűségeket, amelyek a természet és a társadalom működését meghatározzák. Ennek részeként az egészséggel és a fogyasztással kapcsolatos értékekhez való kritikai viszony kialakítására, illetve az ember és természet közötti kapcsolat megértésére és e tudás alkalmazására a fenntartható fejlődés érdekében;
                6. a digitális írástudás mindennapi rutinjainak, illetve az info-kommunikációs eszközöknek az interaktív alkalmazására;
                7. a hétköznapi élethelyzetekben adódó, eltérő bonyolultságú problémák megoldása, például az alapvető számolási és logikai eljárások alkalmazása hétköznapi helyzetekben;
                8. az ország és a régió történetének és kultúrájának elmélyült megismerésére alapozott olyan állampolgári magatartásra, amely a társadalmi problémák azonosítása és a megoldásokra tett javaslatok önálló mérlegelésén és értékelésén alapul;
                9. saját személyes érdekeinek és választott közösségei érdekeinek, törekvéseinek megfogalmazására és képviseletére az adott társadalmi és politikai intézményrendszer keretei között. A másokkal együtt történő közös társadalmi cselekvésre az eltérő nézetek iránti tolerancia és a társadalmi szolidaritás értékei alapján.

                2012. február 4., szombat

                Nyelvvizsga nélkül nem adnak diplomát

                Lezajlott a febr. 2.-i rektori konferencia, okosabbak sajnos nem lettünk. Féltik a diploma értékét a rektorok, mindenképp akkreditált nyelvvizsgához kötik a diploma kiadását.

                Végleges döntés ugyan nem született a Magyar Rektori Konferencia (MRK) legutóbbi ülésén, abban egyetértettek a felsőoktatási intézmények képviselői, hogy akkreditált nyelvvizsga hiányában nem adható ki diploma – olvasható a Magyar Nemzet szombati számában.

                Az MNO beszámolt róla, hogy a Magyar Rektori Konferencia megvizsgálja a felsőoktatási intézmények belső nyelvvizsgáztatása és az ahhoz kapcsolódó képzési rendszer egységesítésének lehetőségét. „Államilag elismert nyelvvizsga nélkül jelentősen csökkenne a diploma mind hazai, mind nemzetközi értéke, ezért a konferencia úgy döntött, ebben a kérdésben nem engedhetünk” – mondta Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia elnöke. A felsőoktatási intézmények létrehoznának egy olyan, új hallgatói jogviszonyt, amellyel az egyetemen lévő idegen nyelvi kurzusokon az érintettek részt vehetnek, természetesen önköltséges alapon. „A diákok nyolcvan százalékának nincsen elég pénze nyelvtanfolyamra, ezért az is felmerült, hogy a minisztériummal egyeztetve a diákhitel biztosíthatná az ehhez szükséges forrást” – szögezte le az elnök a Magyar Nemzetnek.